ismertető

Többletjogok, többletgaranciák és többlet-biztosítékok a diákoknak - Megújul, megerősödik és megvédhetővé válik a 130.000 fiatalt érintő iskolaszövetkezeti diákmunka szabályozása

2016.05.09 A tervezet szerint az iskolaszövetkezet átkerül a munkajogból a szövetkezeti jogba úgy, hogy eközben a szabályozás megtartja a diákok minden munkajogban megszokott védelmi elemét, kiegészül a diákok érdekeit szolgáló új elemekkel, továbbá az Unió számára is értelmezhetővé teszi ezt a speciálisan magyar rendszert. Csak ezzel az átalakítással biztosítható, hogy a munka világának uniós szabályozásában értelmezhetetlen konstrukció a jövőben is biztosítsa a magyar fiatalok számára a munkatapasztalat és jövedelemszerzés lehetőségét. Az iskolaszövetkezeti piac felét lefedő Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége álláspontja szerint a törvény elfogadásával megerősödik a diákok védelme, akik minden eddiginél biztonságosabb keretek között, többletjogokat élvezve tudnak majd dolgozni.
Az iskolaszövetkezeteknek 1993 és 2011 között semmiféle szabályozása nem volt. 2011-ben a jogalkotó beemelte a Munka Törvénykönyvébe, amely megoldás akkor többé-kevésbé kezelhetővé tette a területet hazai viszonylatban, azonban azóta is hazai és európai szakmai viták kereszttüzében állt a diákmunka szabályozása, mert az egyedülálló, atipikus jegyeket a munka világa nem volt képes kezelni.

Az átalakított szabályozás szerint továbbra is alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve fiatal munkavállalókra vonatkozó összes védelmi szabályát, azaz a fiatal nem dolgozhat éjszaka, nem dolgozhat naponta nyolc óránál többet, alkalmazni kell az eltérő pihenőidőt és a munkaközi szünetet. Kötelező marad a minimálbér illetve a bérminimum kifizetése, valamint az összes munkavédelmi szabály betartása. A munkaügyi és munkavédelmi hatóságok továbbra ellenőrzik az iskolaszövetkezetek működését, a diákok foglalkoztatásának körülményeit.

Az új szabályozás bevezeti a diákok számára a fizetett szabadságot, garantálja azt, hogy az iskolaszövetkezetek bevételük legalább 85%-át a munkán résztvevő diákok számára kifizessék, továbbá a nyereségük legalább 10%-át a tagjaik oktatását, képzését biztosító közösségi tevékenységre kell fordítaniuk.

A törvénymódosítás az Európai Unió számára is világosan értelmezhetővé teszi, hogy az iskolaszövetkezeti tagi jogviszony nem egy atipikus munkaviszony, amit a munka világán belül kell eltérően szabályozni, hanem egy olyan tulajdonosi jogviszonyban történő személyes közreműködés, ahol a speciális alanyi körre – azaz a diákokra - tekintettel a munkaviszonyban használt védelmi elemek is alkalmazásra kerülnek.

A munkaügyi ellenőrző hatóságok 2002 és 2010 között elkezdték ráerőltetni erre a cégformára a munkaviszony, ezen belül is a munkaerő-kölcsönzés diákmunkára értelmezhetetlen szabályait, ami oda vezetett, hogy az iskolaszövetkezeti szféra a megsemmisülés közelébe került. Az iskolaszövetkezetek úgy gondolták, hogy a munka világában a hazai szabályozás képes lesz kezelni a forma atipikus jegyeit, ezért 2011-ben üdvözölték, hogy az Országgyűlés a forma sajátosságait rögzítette a Munka Törvénykönyvében. Itthon mára már mindenki érti és tudja, hogy ez a konstrukció miről szól, azonban most az Európai Unió lépett fel és akarja a munka világára vonatkozó közösségi szabályokat ráhúzni erre az Európai Unióban máshol nem létező egyedülállóan atipikus rendszerre.

A fiatalok munkanélküliségének csökkentése érdekében 2010-től számos kormányzati intézkedés mellett az iskolaszövetkezetek tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája Magyarországon csökkent a leggyorsabban az Európai Unióban. Ezért nem lehet azt megengedni, hogy ezt a kiválóan működő, aktív foglalkoztatáspolitikai magyar modellt az Európai Unió bürokráciája bedarálja, csak azért, mert munka világára vonatkozó szabályainak keretei között nem tudja értelmezni, s nem érti, hogy ez a cégforma mitől működik hatékonyan.

Egyes sajtóorgánumokban megjelent, a tervezet tartalmáról valótlan állításokat is tartalmazó vélekedésekkel ellentétben tehát a tervezet célja: biztosítani az iskolaszövetkezeti forma fennmaradását az atipikus jegyeinek tisztázásával, rögzítve az alanyi körhöz kapcsolódó szükséges garanciákat, valamint új vívmányként megadni a diákoknak a közreműködésük mértékével arányos fizetett szabadságot.

« vissza