ismertető

DiákÉSZ: 10 pontban a változásokról

2016.08.11 Szükségessé vált százharmincezer diák munkavállaló és háromezer cég szerződésének újrakötése az iskolaszövetkezeteknél a szeptember 1-jétől hatályba lépő változások miatt. Dr. Simon Balázs főtitkár elmondása alapján a DiákÉSZ tagszervezetei, a legnagyobb iskolaszövetkezetek megkezdték a tagjaik és megrendelőik értesítését a szeptember 1-jétől esedékes módosításokról. Az érdekképviseleti szövetség a diákok, szüleik és a megrendelők megfelelő tájékoztatása érdekében összefoglalta a változások legfontosabb következményeit és a kapcsolódó feladatokat.

 

TÁJÉKOZTATÓ A SZÖVETKEZETI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

1.

A Szövetkezeti törvény 2016. szeptember 01. napjától hatályos változása alapvető hatással lesz az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásra. A legjelentősebb módosítás az, hogy az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás kikerül a Munkatörvénykönyvének hatálya alól, a Ptk. és a Szövetkezeti törvény (Sztv). lesz az irányadó joganyag.

Az Mt. rendelkezéseit kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha erről a Sztv. kifejezetten rendelkezik.

2.

Az új rendelkezések 2016. szeptember 01. napjától hatályosak, az Mt-ről való áttérés a jelenlegi iskolaszövetkezeti tagok tekintetében e dátumtól lehetséges, de csak 2017. január 01. napjától kötelező. Az új diák belépőkkel 2016. szeptember 01-től már az új szabályok szerint lehet csak tagsági megállapodást kötni.

3.

A változások hatálybalépésével megszűnik az eddigi munkajogi jogviszony, ami fennállt az iskolaszövetkezet és a tagja között, és helyébe egy polgári jogi jogviszony lép. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban e jogviszonyra nem értelmezhetőek a munkaviszonyra vonatkozó szabályok fogalmai, és a diákokkal tagsági megállapodást kell kötni. A tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell a diák által vállalható feladatok körét, a díjazás minimális összegét és a kapcsolattartás módját az iskolaszövetkezettel a közreműködési kötelezettséggel nem járó időszakban.

4.

Pihenőidő, munkaközi szünet

- ha a feladatteljesítésre egymást követő két napon belül kerül sor, akkor a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.

- ha a feladatteljesítés időtartama a napi 6 órát meghaladja: napi 20 perc,

- ha a 9 órát meghaladja: további napi 25 perc (tehát 20+25=45) munkaközi szünetet kell biztosítani

5.

Szabadság

- az Mt. szabadságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni

- azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek az számít, amit a diák a szolgáltatás fogadójának javára történő feladatteljesítéssel tölt el,

- és 13 feladatteljesítéssel töltött nap után jár egy nap szabadság.

Ez tehát azt jelenti, hogy az Mt. 116. § és a 117. §-ai, amelyek a szabadság mértékére vonatkoznak, nem alkalmazandóak. Ehelyett a 13 naponta 1 nap szabadság szabályt kell alkalmazni, amelyet a Sztv. fektet le.

FIGYELEM! Az Mt. 119. § (1) bekezdése szerinti, fiatal munkavállalókat megillető évenkénti 5 munkanap pótszabadsággal is számolni kell (arányosan) a 18. életévét be nem töltött diák esetén (utoljára abban az évben jár, amikor a 18. életév betöltésre kerül). A pótszabadsággal azért kell számolni, mert az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani. Az Mt. szerinti pótszabadságok számát 260 naphoz kell arányosítani. Ez tehát azt jelenti, hogy 52 nap után jár a 18 év alatti diáknak 1 nap pótszabadság.

A szabadságot nem kell azonnal kiadni, amint összegyűlt a 13 nap feladatteljesítéssel töltött nap, bármikor kiadható, de legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig ki kell adni. A szabadságot pénzben megváltani csak a jogviszony megszűnése esetén lehet.

A szabadság kiadásánál

- ki kell számítani azt, hogy a diák mennyi napot dolgozott az alapján, hogy az aktuális évben a megállapítás időpontjáig mennyi napon vett részt a teljesítésben, és mennyi nap lett már korábban kiadva neki.

- ki kell számítani a szabadságként kiadásra kerülő napokra elszámolt órák számát, amely a jogosultsági napok átlagóraszáma

- erre a beosztásra kell kiadni a szabadságot,

- ezt az időtartamot kell szabadságként nyilvántartani

- a szabadságra jutó díj a jogosultsági napokra fizetett átlagos órabér és a napi átlagóraszám szorzata

A könnyebb érthetőség kedvéért példával szemléltetve:

A diák januárban 20 napot töltött feladatteljesítéssel, 140 óra időtartamban, amelyért cserébe bruttó 140.000,- Ft-ot kapott megbízási díjként. A fentiek alapján 20 / 13 = 1,54, azaz – a kerekítési szabály miatt – 2 nap szabadság jár a diáknak. 140 óra /20 nap =7 óra/nap, tehát a szabadságot 7 óra időtartamra kell kiadni és nyilvántartani. 140.000 Ft / 140 óra = 1.000 Ft/óra, 1000 Ft/óra x 7 óra = 7.000,- Ft. Tehát a diáknak bruttó 7.000,- Ft-ot kell fizetni a szabadság egy napjára. Két nap szabadság kerül kiadásra, tehát 14.000,- Ft-tal lesz magasabb a díja. A kerekítés miatt ebben az időszakban a diák jobban járt, azonban ha a következő kiadásig csak 10 napot dolgozik, akkor az egész éves 30 napjára 30 / 13 = 2,31, azaz kerekítve 2 nap szabadság jár, amiből már megkapott kettőt, azaz még nincs további szabadsága.

A szabadságra vonatkozó szabályok hatálybalépésével 7,7-9,6 % közötti bérarányos teher keletkezik, amelyet a vállalási árakban kell aktualizálni. A szabadság ugyanis egy olyan új költségelem, amellyel korábban nem kellett számolni, így a szövetkezetek nem rendelkeznek az ennek kifizetéséhez szükséges fedezettel, áraikba ezt korábban egyáltalán nem építették be.

6.

A diák díjazásának el kell érnie a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegét.

7.

A szolgáltatás fogadójának kötelezettsége

- biztosítani az iskolaszövetkezetnek a feladatteljesítés helyére történő belépést,

- valamint tájékoztatni az iskolaszövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.

8.

Ha a diák a 18. életévét nem töltötte be, akkor az Mt.-be foglalt, fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni a feladatteljesítés során.

- 5 nap pótszabadság jár neki,

- szerződés megkötéséhez, módosításához, megszüntetéséhez törvényes képviselő hozzájárulása kell,

- max. napi 8 órát tölthet el feladatteljesítéssel, hetente 40 órát,

- több munkavégzés esetén a teljesített időtartamokat össze kell számítani,

- nem kötelezhető feladatteljesítésre este 10 és reggel 6 között,

- heti két pihenőnapot nem lehet egyenlőtlenül beosztani,

- 4,5 óra után 30 perc, 6 órát meghaladóan 45 perc munkaközi szünetet kell neki biztosítani,

- 12 óra pihenőidőt kell biztosítani legalább két egymást követő feladatteljesítéssel töltött nap között.

9.

Ha a gyakorlati képzést az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg, akkor az iskolaszövetkezet a taggal tagsági megállapodás helyett tanulószerződést is köthet.

10.

Minimális szolgáltatási díj mértékének tervezett változása

A 199/2015.(VII.23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének módosítása várható az alábbiak szerint:

„Az iskolaszövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összege megegyezik a minimálbér 1,274-szeres összegével, illetve garantált bérminimum esetén a garantált minimálbér 1,274-szeres összegével”.

A módosító javaslat elfogadása esetén a minimális szolgáltatási óradíj összege 815,- Ft lesz, illetve garantált bérminimum esetén 946 Ft.

2016. augusztus 11.

dr. Fiák István

elnök

 

További információ, sajtókapcsolat: Holub Katalin (+36 20 922 6431)


« vissza