ismertető

Az iskolaszövetkezetek célja és tevékenysége

Az iskolaszövetkezetetek célja, hogy nappali tagozatos diák (tanuló/hallgató) tagjai (tulajdonosai) számára a tanulmányi időbeosztásukhoz alkalmazkodó munkalehetőségek szervezésével segítse anyagi helyzetük javítását és későbbi elhelyezkedésüket támogató munkatapasztalat-szerzésüket.

Az iskolaszövetkezet piaci partnerei (megbízók/megrendelők) igényei szerinti részfeladatokat vállal fel, és azt tagjaival, saját irányítással, de a partner szakmai felügyelete mellett látja el, legtöbbször a partner telephelyén.

Az iskolaszövetkezet nem közvetít, és nem kölcsönöz munkaerőt.

Törvényben rögzített formai kötöttségek

Csak szövetkezeti formában, az öngondoskodás elvének és a tagok demokratikus jogainak betartásával működhet.

Tagsága legalább 85%-ban nappali tagozatos diákokból (tanulók és hallgatók) áll.

Oktatási intézmény alapító tagságával jöhet csak létre (befogadó intézmény).

Alapszabályban kell rögzíteni a szövetkezet és az oktatási intézmény kapcsolatát.

A felügyelő bizottságnak kötelezően tagja kell legyen az oktatási intézmény és annak fenntartója egy-egy képviselője.

Az iskolaszövetkezetnek nem lehet befektető tagja.

Nyereségéből alapszabályban meghatározott szociális, kulturális és oktatási célra közösségi alapot kell képeznie.

Értékek

Legális munkavégzési forma, adózott bérkifizetés

A fekete munka arányát jelentősen csökkentő piaci tényező

Könnyebb elhelyezkedés és beilleszkedés a tanulmányokat követően

Öngondoskodás kialakítás a tagokban

Munkatapasztalat-szerzési és kapcsolatépítési lehetőség

Változatos, a tanulmányi elfoglaltságok időbeosztásához alkalmazkodó munkalehetőségek

Legmagasabb nettó jövedelemhányad

Garanciák

Oktatási intézmény felügyelete (alapító tag, felügyelő bizottságban két képviselő), pedagógiai értékvédelem

Ellenőrzött, biztonságos munkavégzési helyek

Huszonhat éve működő, letisztult, a hatóságok által rendszeresen ellenőrzött tevékenység

A piaci szereplők által elfogadott, és a diákok életébe, szocializációjába és költségvetésébe beépült rendszer

Önrendelkezés és belső demokrácia

Az Alkotmány a szövetkezeteket kiemelten támogatandó intézményként értelmezi.

Biztonságos diákmunka

Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal valamilyen alkalmi munkát, ezek jelentős része, legalább 130.000 fő iskolaszövetkezetben. 2009 nyarán is országszerte több tízezer diák kereste a nyári munka végzésének lehetőségét. A szerencsésebbek és felkészültebbek talán már túl is vannak első munkanapjaikon.

A pénzkeresést célul kitűző, de a munkavégzés jogszabályi feltételeit nem ismerő, és azt a munkáltatón számon nem kérő fiatalok könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek. A közép- és főiskolások valamint az egyetemisták között számtalan történet terjeng szezon végén nem fizető lacikonyhásról vagy a diáknak kizárólag számla ellenében, annak hiányában gyümölcsben fizető dinnyeárusról.

A diákok nyári szünetben és tanulmányi időszakban egyaránt bonyolítható foglalkoztatásának a legbiztonságosabb és legnépszerűbb lehetősége az iskolaszövetkezetekben végzett munka: a szövetkezetek működését az EU irányelveinek is megfelelő szövetkezeti törvény szabályozza: van megkötött munkaszerződés , munkabiztonsági oktatás, folyamatos szakmai felügyelet, és ellenőrzöttek a munkavégzés körülményei.

Néhány általános információ az iskolaszövetkezetekről: szünidőben 15 éves kortól, tanulmányi időben legalább 16 éves kortól vállalhatnak a fiatalok munkát. Felső korhatár nincs, de jellemzően a 17 és 25 év közötti fiatalok keresik ily módon az anyagi boldogulás lehetőségét. Általában nagy cégek, multinacionális vállalatok megrendelésére végeznek el könnyű fizikai munkákat, de az idegenvezetéstől az adatrögzítésen keresztül a tolmácsolásig szinte minden szakmai tevékenységet el tudnak látni. Az iskolaszövetkezetek átjárhatóak, egy diák akár több szövetkezetnek is tagja lehet.

Az iskolaszövetkezetekről érdemes tudni, hogy azok az EU-konform szövetkezeti törvény előírásai szerint működő, teljes önkormányzati és gazdasági önállósággal rendelkező gazdálkodó szervezetek, melyek tagjaiknak nem csak egyszerűen munkát adnak, és bért fizetnek, hanem a tagok érdekvédelemben és egyéb juttatásokban, kedvezményekben is részesülnek, tehát nem áll fenn a hagyományos munkáltató-munkavállaló érdekellentét és munkavállalói kiszolgáltatottság.

A mindenkori oktatáspolitika kiemelt fontosságúnak tekinti a diákok munka világába történő átvezetésének segítését. Az iskolaszövetkezetek azon túl, hogy legális pénzkereseti lehetőséget biztosítva a diákoknak, terheket vesznek le a szülők és az állam válláról, a munkavégzéshez kapcsolódó szabályokat is megtanulják, és megismerik az ezzel járó felelősséget is, így tanulmányaik végeztével gyakorlottabban, ezáltal versenyképesebben léphetnek ki az "igazi" munkaerő-piacra. Nagy érték ez egy olyan Magyarországon, ahol a pályakezdő munkanélküliek aránya háromszorosa a munkanélküliek arányának.

Köztudott, hogy a diákok iskolaszövetkezetükben végzett keresményük több mint 60%-át közvetlenül vagy közvetve tanulmányaikkal kapcsolatos kiadásokra (könyv, albérlet, vizsgadíjak stb.) költik. Ez is mutatja, hogy az iskolaszövetkezetek társadalmi szerepvállalása megkérdőjelezhetetlen.

A Diák Ész, mint az iskolaszövetkezeteket összefogó társadalmi szervezet, egyik fő céljának tekinti a diákvállalkozások működési feltételeinek folyamatos javítását, az iskolaszövetkezetekben végzett munka folyamatos szakmai kontrolljának biztosítását. A Diák Ész tagszervezetei - köztük a hat legnagyobb létszámban foglalkoztató iskolaszövetkezet - a munkavédelmi és munkabiztonsági szabályoknak megfelelően, a törvényes munka- és pihenőidők betartásával, nagy gondossággal és odafigyeléssel biztosítanak munkát tagjaiknak.

Összefoglalva tehát az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás biztonságos, stabil és rugalmas:

  • biztonságos foglalkoztatás, mert
    • törvényes,
    • ellenőrzött,
    • kiszámítható,
  • stabil foglalkoztatás, mert
    • az Európai Unió elismeri,
    • az állam támogatja,
    • a feketemunka lehetősége kizárt,
  • rugalmas foglalkoztatás, mert
    • a cégek igényeire épül,
    • a tanulmányi szempontok elsődlegességét figyelembe veszi,
    • egész- vagy részmunkaidős, alkalmi vagy rendszeres jövedelemszerzési lehetőséget kínál.